Mik azok a rendkívüli körülmények (vis maior), melyek esetén nem jár kártérítés?

Sok esetben azt hallhatjuk, hogy a repülőgép késése, illetve a járattörlés rendkívüli körülmények miatt történt, és ezért nem jár kártérítés a légi utasoknak. Mik is ezek a rendkívüli körülmények? Olykor kissé homályosnak tűnhet a rendkívüli körülmény megnevezés, ezért az alábbiakban pontosítjuk, hogy mi az, ami valóban rendkívüli körülménynek, azaz vis maiornak számít. Elöljáróban még annyit érdemes megjegyezni, hogy rendkívüli körülmény esetén kártérítés ugyan nem jár az utasok számára, ám az ellátáshoz ebben az esetben is joguk van, tehát ezt a kötelezettségét teljesítenie kell a légitársaságnak. A vis maior olyan körülményt jelent, mely minden észszerű intézkedés ellenére sem lett volna elkerülhető. Éppen ezért az alább felsorolt esetekben a légitársaságot nem terheli felelősség.

Rossz időjárási

körülmény Leggyakoribb vis maior a rossz időjárási körülmény, hiszen ebben az esetben a légitársaságot kötelezik arra, hogy késleltessen vagy töröljön egy vagy több járatot. Ez gyakorta kapacitáshiányt eredményez, a repülőtér zsúfolttá válik. Ám erre az esetre egyetlen légitársaság sem képes megfelelően felkészülni. Ilyenkor a késések és a járattörlések miatt nem jár kártérítés az utasoknak, de az ellátást biztosítania kell a légitársaságnak.

Politikai instabilitás

Amikor olyan helyzet áll elő az induló járat repülőterén vagy a célállomáson, ami politikai instabil helyzetre utal, tehát terrorcselekmény vagy indokoltan erre utaló jelek, akkor ez természetesen rendkívüli körülménynek számít, melyre a légitársaságnak nincs ráhatása. Ebben az esetben nem jár kártérítés az utasok számára.

Madárrajjal való ütközés

A madárrajjal való ütközés nyilvánvalóan rendkívüli körülménynek számít, hiszen a légitársaságnak ilyen alkalmakkor ellenőriznie kell a repülőgép műszaki állapotát, hogy az a továbbiakban biztonságosan üzemben tartható-e.

Műszaki hibák

A repülőgép üzemeltetésével kapcsolatos műszaki hibák olykor rendkívüli körülménynek számítanak, máskor meg nem. Ilyen esetekben a szakértők véleményére kell hagyatkoznunk, akik megállapítják, hogy az adott műszaki hiba karbantartási hanyagságból eredt-e vagy nem. Még akkor is kétséges a helyzet, ha a műszaki probléma váratlanul jelentkezett, és azt nem fedezték fel előzetesen a karbantartási ellenőrzések során. Amennyiben műszaki hiba miatt késett a repülőgép, esetleg törölték a járatot, akkor a szakértők döntése lesz a mérvadó, hogy ez vis maior volt-e vagy sem.

Milyen esetben nem fogadható el a rendkívüli körülményre való hivatkozás?

Előzetesen sok vitára adott okot az a helyzet, amikor a repülőgép utaslépcsővel ütközött. A repülőgép utaslépcsővel való ütközése nyilvánvalóan nem tekinthető olyan váratlan eseménynek, mely a légitársaság részéről nem lett volna elkerülhető, hiszen itt egyértelműen valamilyen mulasztásról van szó. Az erre való hivatkozást tehát nem fogadható el a légitársaság részéről. Vis maiorra hivatkozva utasították vissza a beszállását? Minden utasnak érdemes tudni, hogy a visszautasított beszállás nem indokolható rendkívüli körülménnyel. Amennyiben nem történik járattörlés, csupán visszautasítják a beszállást, akkor valószínűleg túlfoglalás történt, ami semmi esetre sem vis maior. Ilyen esetben az utas kártalanítási igénye jogos.

A fentiek alapján most már tudjuk, hogy mely esetekben igényelhetünk kártérítést, és melyek tartoznak valóban a rendkívüli körülmények közé."